Milyen újnak lenni, elkezdeni?

Most komoly kihívás előtt állok, mert valóra vált egy 23 éve dédelgetett álmom. Ez pedig azzal járt, hogy két teljes hónapig semennyit sem edzhettem. Mielőtt ez ember belefog nagyobb dolgokba, igyekszik eltávolodni tőlük és szemügyre venni azokat.

Ez a szokás egyébként is ajánlatos, hiszen aki emberekkel dolgozik, nem lehet szemellenzős. Komplex képet kell alapul vennünk. Tehát magammal pont ugyanúgy dolgozom, mint bármely kliensemmel...talán kicsit szigorúbban. Az edzők építészek. De építhető-e bármi is biztonsággal, ha nem ismerjük a talajviszonyokat, az időjárási sajátosságokat...stb? Szerintem egy kliens sem kezelhető sémákban, hiszen különböző testalkatokról van szó, különböző előélettel, lehetőségekkel és genetikus, vagy szerzett korlátokkal is. Egy építész sem ígérhet felhőkarcolót és mocsárba. Egy edző sem ígérhet bajnok formát, ha a genetika (széles csípő, vastag térdek, bokák) nem állnak az illető oldalán. De ilyenkor ígérhetünk egy sportos, párducos, esztétikus testet. Fontos tudni, mit álmodott meg a vendég? Vékonyan izmos? Hangsúlyos feneket és combot szeretne, vagy csak kicsit javítani az összképen? Tudnunk kell, mennyire van most attól, ami számára sikerre vivő lesz? Erre szolgál az állapotfelmérés és a táplálkozási napló, hiszen az elmondás szinte mindig különbözik attól, mint amit mi látunk benne. Van aki jobb, van aki rosszabb annál, mint amit elmond magáról. Mint egy csodaszép telek, kecsegtető lugasokkal, hangulatos fákkal... de mi van a talajban?

Tehát egy magára valamennyit is adó edző tájékozódik, megismer. Elkezdtek dolgozni, de nem mentek neki, mint lepke a lámpának, hanem a felmért lehetőségek alapján összeállít egy fejlődési tervet. Tudja, hogy erős hát nélkül nem fog nagy súlyokkal guggoltatni. tudja, hogy gyengekarokkal nem fogsz fekvőtámaszozni akkor sem, ha akarsz. Nem kudarcokat épít Neked, hanem felkészít, hogy az egyes feladatok ne kudarcok, hanem sikerek legyenek, mire találkozol velük. A munka folyamán nem az a lényeg, hogy Te minden gépet és gyakorlatot ismerj. A lényeg, hogy megkapd azokat az ingereket, amivel fejlődni tudsz, és továbblépni a következő szintre, új, bonyolultabb, összetettebb feladatokhoz, módszerekhez. Ugye, az sem baj, ha addigra már valóban a fizikai testen mérhetjük az eredményt és nem attól kell félni, hogy túléled-e az edzést? :) Őszinte beszélgetések, nyitottság és önkritika is kellenek, hogy célraállhassunk. Ha valaki napi 2 órát kardiózik, majd gyúrogat picit, az ne lepődjön meg, ha nincs bombasztikus popsija. Ezek a dolgok nem így, nem ilyen egyszerűen működnek. Ha valaki fogyni akar, napi 2 órát kardiózik, de nem fogy, annak is megvan az oka... nem csak testileg, de fejben is össze kell szedni a vendéget. Kell a ráhangolódás és az első eredmények fogják meghozni azt a kedvet és lendületet, amikor már látja, miért küzd... onnantól általában könnyebb.

Nos, magammal is ezt az utat kell végigjárnom az elkövetkezendő 3 hónapban. Türelemmel racionalitással, hiszen a térdsérülésem csak májusban műtik. De minden más adott az induláshoz. A magamfajtának hatalmas teher, hogy nem képes most arra a test, amire korábban. Ha kihajszolom belőle, annak súlyos következményei lehetnek, így vissza kell fogni magam, bármilyen jól esik majd megmozdulni. Szerencsés vagyok, van egy férjem, aki nem csupán a szakmánk egyik legjobb edzője, de tud kezelni és tudja hogyan fogjon vissza, ha úgy látja épp kezdek bepörögni. Szóval, az állapotfelmérésem holnap elvégzem, hiszen a célirányos gyakorlatok és izomválaszok nélkül úgy 80%-os pontossággal tudom belőni azt. Izgulok. Várom. És persze félek is, mi maradt belőlem? Mert a tükörbe nézve nem sok minden :D Minden esetre, az orvos utasításait betartva, holnaptól NEW ERA! :) yuhhuuuu